Ha gyanús, hogy nem a saját utadat járod

Vajon azon az úton jársz ami a tied? A te feladataid, lehetőségeid, eszközeid vannak rajta, vagy valaki másé?
Hogy honnan tudhatod? Például onnan, hogy ha a tieden jársz és hajlandó vagy cselekedni, akkor bármilyen nehézségű feladattal is találod szembe magad, az életed hozni fogja hozza a lehető legjobb eszközöket. Segíteni, támogatni fogja az erőfeszítéseidet. Ám ha nem a te utadat járod, akkor az ott lévő feladatokhoz semmifajta segítséget nem kapsz meg, egyedül érzed benne magad és legfőképpen tehetetlennek. Az eredményeid nagyon nehezen jönnek és nem is kapsz érte elismerést.
Ismered ezt az érzést, voltál már ilyen helyzetben? Hát legyen gyanús, hogy valójában nem azt csinálod, ami a te dolgod.
És hogy miért? Mert magadévá tetted valaki másnak a hitét, segíteni akartál nagyon, rád erőltettek valamit és amikor már lehetett volna letenned már elfelejtetted, hogy nem is a tiéd volt. Sorolhatnám a példákat még…
A lényeg, hogy tudd, hogy ha a saját életedet éled, akkor már az erőfeszítéseid közben is élvezheted az elismeréseket, eredményeket. Ha ez nem jön, ha csak belefeszülsz, akkor talán az nem is a tied.
A coaching üléseken sokszor fedezzük ezt fel és ha így találjuk, akkor igyekszünk olyan változtatási tervet kitalálni, amivel megtalálhatod azt az útkereszteződést, ahol átsétálhatsz a tiedre.
Érdekesek ezek a beszélgetések, mert nagyon sok érzés köti az embert a régihez és ezekre ráébredni, tudatosítani néha fájdalmas, néha vicces, de legfőképpen a szabadság felé vezető út első állomása. Felfedezni, hogy mikor és miért történt az „eltérítés”, hogy kinek az útjára tévedtél, és vajon mi történne, ha eljössz onnan, bizony izgalmas. És néha félelmetes is, hiszen vajon hogy fog reagálni az, aki „helyett” eddig cselekedtél? És vajon hogy fog reagálni a lelkiismereted, ha az a valaki egy szeretted vagy egy elesett ember, akinek egyedül nem megy? Hiszen sokszor magadtól is tudod, hogy nem a saját dolgoddal foglalkozol, de a segítőkészséged nem engedi, hogy ne segíts.

Ilyenkor is van megoldás, csak valószínű, hogy nem egy lépésben megvalósítható. De ha eddig volt türelmed, akkor ezután már csak lesz a továbbiakra is, amíg most már tudatosan, tervezetten változtatsz, ha lehet úgy, hogy a másiknak is jó legyen. Bár ez a jó nyilván nem az, ami eddig volt.

De választhatsz, hogy maradsz e más útján, vagy éled a saját utadat. Ha tudatosan választasz, akkor soha nem fogod sajnálni, hogy nem a magadét éled – ez is rendben van. De ha azért nem változtatsz ezen, mert azt hiszed, hogy nincs semmilyen választási lehetőséged, akkor tudd, hogy nem biztos, hogy igazad van. Valószínűbb, hogy a félelmeid nem engedik láttatni a lehetőségeket.

Ilyenkor jön jól egy coach segítsége, aki mivel kívülálló szemével és érzelmileg nem bevonódva látja a helyzetedet és vannak eszközei, módszerei arra, hogy segítsen megoldásokat találni – talán találsz olyan módot, hogy mégis a sajátod váljon a tieddé.

Szeretnéd? Akkor gyere el egy coaching ülésre, beszéljük át a helyzeted és nézzük meg, hogy mire is van lehetőséged. Ettől még nem kötelező változtatnod, de a homokba dugott fej végre felemelkedhet és tisztábban láthatja saját helyzetét, környezetét, lehetőségeit. Hogy miért is jó ez neked? Mert így már te döntesz és nem vagy kiszolgáltatva másnak.

Várlak szeretettel: Bodó Andi tudat-tréner, coach > 30/9426851

www.mandulavirag.com
meadow-677878_640

Megosztás